Vidéken jelentősen megugrottak a cégbedőlések

A gazdasági és politikai változások befolyásolják a vállalati szektor tevékenységét is.  Hogyan vonjunk az év végéhez közeledve mérleget? Mely megyékben tevékenykedik a legtöbb kockázatos cég, hol a legmagasabbak a fizetési késedelmek? Erre adja meg a választ a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária (D&B) nemzetközi cégminősítő megyékre bontott céglistáiban. Általánosságban megállapítható, hogy több vidéki megyében sajnos jelentősen megugrott a fizetésképtelenné váló cégek aránya, és Komárom- Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében 100 vállalkozásból közel 7 csődbe megy.

Bedőlési arány alatt azt értjük, hogy mekkora volt a fizetésképtelenségi eljárások (felszámolás, csőd) aránya a cégek átlagos számához viszonyítva. Sajnos országos szinten is jelentősen nőtt a bedőlési arány ugyanis 2011-ben már meghaladta a 3,5 százalékot. Ennél azonban a legtöbb – 15 – megyében lényegesen magasabb a fizetésképtelenségi arány. Komárom-Esztergom megyében 100 cégből több mint 7 szűnik meg egy év alatt fizetésképtelenség miatt, pedig egy évvel korábban alig 4 százaléka a vállalkozásoknak dőlt be a megyében. Sok megyében drasztikusan nőtt a cégek bedőlési aránya, és csak 5 területen csökkent. Pest, Heves, Csongrád, Borsod-Abaúj és Bács-Kiskun voltak azok a megyék, ahol kis mértékben, de csökkent a cégek fizetésképtelenségi aránya. A listavezető Komárom-Esztergom megyében megdöbbentően sok csőd és felszámolás indult a 2010-es évhez képest, az itt működő 14-15 ezer cégből több mint 1000 vált fizetésképtelenné idén. Igen jelentősen, több mint 1 százalékponttal nőtt a vállalkozások bedőlési arány Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Veszprém megyében is.

A nagy bedőlési arányú megyékben tevékenykedő cégekkel való üzletkötés esetén különösen körültekintően érdemes eljárni egy utólagos fizetés engedélyezéskor, de nincs ez másképp a alacsonyabb fizetésképtelenségű megyékben tevékenykedő cégekkel kapcsoltban sem.  Ráadásul mára megdőlni látszik az a tézis, hogy a keleti megyékben működő cégek kockázatosabbak, mivel több nyugaton elhelyezkedő megyében is nagy a cégek fizetésképtelenségi aránya és a legtöbb helyen folyamatosan nő is ez az érték.

Az átlagos számlafizetési késedelem megnőtt 2011-ben az előző évhez képest. 2010-ben 19 napot késtek általában számláik kiegyenlítésével a cégek, 2011-ben pedig már közel 23 napot. Az cégek számlafizetési késedelmeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nem azokban a megyékben tevékenykedő cégek fizetnek a legnagyobb késéssel, ahol a bedőlési arány a legnagyobb. Komárom-Esztergom megye, ami cégeivel a bedőlési listát vezeti,  jelentősen nőtt a számlafizetési késedelem és jelenleg átlagosan 22 napos csúszással egyenlíti a megyében tevékenykedő vállalkozások számláikat. A legnagyobb számlafizetési csúszással Hajdú-Bihar megye cégei vezetnek, ahol az elmúlt egy évben a fizetési késedelem elérte a 35 napot is. A Fővárosban és Pest megyében is magas a fizetési késedelem, bár ezeken a területeken kisebb valószínűséggel válnak fizetésképtelenné a cégek. Ajánlott cégenként megvizsgálni a fizetési szokásokat, melyről a Bisnode fizetési tapasztalat programból térítésmentesen, csupán a számlainformációikért cserébe juthatnak hozzá a cégek. Ha az adott cég esetében az látszik, hogy nagy késésekkel egyenlíti ki tartozásait, sőt extrém 60 vagy 90 napos késései is vannak, mindenképpen érdemes biztosítékot építeni a szerződésbe.

Ha a működő cégek számának alakulását vizsgáljuk, csak öt olyan megyét  - Fejér, Békés, Jász, Nógrád és Szabolcs - találunk, ahol 2010. december 1-ről 2011 december 1-re csökkent a cégek száma, a többi területen nőtt. Jól látható, hogy a cégszámbeli csökkenés inkább a keleti országrészre jellemző, míg nyugaton és a legnagyobb városok körül általában nő az ott tevékenykedő vállalkozások száma. Ma közel 565 ezer cég működik hazákban, jelentősen centralizáltan, mivel a vállalkozások 40 %-a Budapesten tevékenykedik. A legnagyobb mértékben Vas és Pest megyében nőtt a vállalkozások száma egy év alatt, ahol a cégszám növekedés a 3 %-ot is meghaladta.  A gazdaság stabilizálódásához inkább több stabilabb és nagyobb vállalkozás járulna hozzá, mint a rengeteg kicsi cég, ami a jelenlegi magyar cégstruktúrát jellemzi.