Ugrásszerűen nőtt a kiskereskedelmi szektor fizetésképtelenségi aránya

Az országos átlagnál magasabb, 3,36 százalék volt a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek bedőlési aránya az elmúlt 12 hónapban, áll a Bisnode csoporthoz tartozó, Dun & Bradstreet Hungária (D&B), nemzetközi cégminősítő elemzésében. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 második felére keresletélénkülést jósol, ami biztató a még talpon maradt több mint 60 ezer kiskereskedő számára.

A kiskereskedelemben több cég csődöl be

A kiskereskedelemre kedvezőtlenül hatottak az elmúlt évek gazdasági körülményei, és a gazdasági válság hatása még most is erősen érezteti hatását a kiskereskedelemmel foglalkozó cégek esetén. 2010-ig egyre több cég tartott ki a szektorban és folytatta tevékenyégét, de már a 2010-es év és a 2011-es év első fele is az ugrásszerűen megnövekedett cégbezárásokról szólt az iparágban. Ráadásul a tendencia is azt mutatja, hogy a cégbezárások még nem értek véget a kiskereskedelemben, mivel a felszámolások és csődeljárások mellett a végelszámolások száma is megnőtt az elmúlt egy évben.

2010 közepéig a kiskereskedelmi szektor bedőlési aránya (felszámolási és csődeljárások száma viszonyítva az átlagos cégszámhoz) még az országos átlag alatt volt 2,85 százalékos értékével, miközben a magyar cégekre jellemző fizetésképtelenségi arány 2,92 százalék volt. A 2010-es teljes évi átlagot vizsgálva az ágazatban arányaiban több cég vált fizetésképtelenné, mint a teljes magyar átlag. A jelenlegi 3,36 százalékos bedőlési arány pedig már jelentősen meghaladja az országos 3,21 százalékos szintet.   

 

A fizetésképtelenség miatti felszámolásokon és csődökön kívül a cégek saját maguk által indított végelszámolásainak száma is megemelkedett az elmúlt időszakban. Magyarországon az összes cégre vetítve 19 százalékot nőtt az elmúlt 12 hónapban a végelszámolások átlagos száma az egy évvel ezt megelőző állapothoz képest.  A kiskereskedelemben ennél magasabb volt a növekedés, közel 23 százalékkal több végelszámolás történt az elmúlt 12 hónapban, mint egy évvel korábban.  Ma naponta közel 12 kiskereskedelmi céget zárnak be felszámolással vagy végelszámolással Magyarországon.

A kiskereskedelemre jellemző nagy fizetésképtelenségi eljárás arány óvatosságra inti a nagykereskedőket. A kiskereskedő partnereknek való utólagos fizetés engedélyezésekor elengedhetetlen az előzetes vevőminősítés és a körültekintő hitellimit-meghatározás.  A jelenlegi gazdasági helyzet arra kényszeríti a nagykereskedőket, hogy ne csak a szerződéskötés pillanatában vizsgálják meg vevőik hitelképességét, hanem folyamatosan nyomon is kövessék azt, illetve rendszeres időközönként felülbírálják a cég hitelkeretét, mivel bármikor fiztésképtelenné válhat egy megbízható partner – mondta Keleti József, a Bisnode csoporthoz tartozó Dun & Bradstreet Hungária, nemzetközi cégminősítő ügyvezető igazgatója.

Hamarabb jutnak pénzükhöz a kiskereskedelmi cégekkel üzletelők

Az elmúlt 12 hónapban csökkent az átlagos pénzhez jutási idő a kiskereskedelemben, mivel a szektor cégei számláikat már kisebb késéssel egyenlítik ki, mint korábban. A D&B DunTrade fizetési tapasztalat rendszeréből látszik, hogy az iparág szereplői az összes céghez hasonlóan 30 nap körüli fizetési határidőt kapnak partnereiktől. A szektor fizetési késedelme az elmúlt 24 hónapban 16 napról 14 napra csökkent, így a kiskereskedőknek számlát kiállítóknak ma átlagosan 44 napot kell várniuk pénzükre, míg korábban ez a szám az 52 napot is meghaladta. A tendenciából két irány is kikövetkeztethető: a még működő és fizetőképes kiskereskedelmi egységek helyzete stabilizálódott vagy a negatív gazdasági tendenciák hatására nagykereskedelmi cégek erőterjesebben lépnek fel késve fizető partnereikkel szemben. Sajnos a javuló tendenciát a KSH jelentése nem támasztja alá, mivel a kiskereskedelmi üzletek 2011. áprilisban 1,3, az év első négy hónapjában 0,5 %-kal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak, mint az előző év azonos időszakában. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, mivel a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt is nő a vásárlóerő. Remélhetőleg ez a kiskereskedelmi szektor jövőbeli teljesítményére is hatással lesz, és a jelenleg átlagos 14 napos fizetési késedelem tovább csökken az iparágban.