A határidőn belüli számlafizetések aránya már javul

Az elmúlt időszakban már javult az időben kiegyenlítésre kerülő számlák aránya Magyarországon, valamint az átlagos fizetési késedelem 21 nap körüli szinten látszik stabilizálódni– áll a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő jelentésében. Az extrém késéssel – több mint 90 nap – fizetett számlák aránya, azonban növekedett, ami egyenes arányban van a növekvő fizetésképtelenségi eljárások arányával. A vállalati számlafizetési szokások számos olyan információt árulhatnak el, ami az adott céggel való üzleti kockázat nagyságára utal, így minden hitelezési döntés alapja.

A Dun & Bradstreet (D&B) DunTrade® program célja a halasztott fizetések átláthatóbbá tétele, az ezekkel kapcsolatos döntések, a kockázatkezelés támogatása. A program adataiból bárki információkat szerezhet az iparágak teljesítményeiről, az adott vállalat vevőinek fizetési fegyelméről, valamint a cégek saját fizetési moráljáról is. Az összegyűjtött és rendszerezett fizetési tapasztalatokból olyan információk tudhatók meg, mint az ágazat és az adott cég partnereinek átlagos fizetési határideje, átlagos fizetési késedelme, a különböző késedelmi kategóriákba eső számlák megoszlása, és a fizetési morált minősítő Paydex értéke. Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a fizetési tapasztalatok megosztásának nagy előnye, hogy középtávon javítja a piaci szereplők fizetési morálját, és segít a gazdaság átláthatóbbá tételében.

Több mint 7 százalékponttal nőtt a határidőn belül fizetett számlák aránya

A főként stabil, rendszeres üzleti kapcsolatokban a fizetési fegyelem javulására utal, hogy a határidőn belül való számlafizetések aránya nő a magyar gazdaságban. Míg 2008-ban csupán a számlák 44,01 százalékát fizették ki időben, addig 2009-ben már 47,02 százalékot, az elmúlt 12 hónapban pedig már 51,39 százalékot. Ne bízzuk el magunkat, mivel a javuló tendenciát nemcsak a gazdasági helyzet stabilizálódása okozhatja, hanem az is, hogy az eladók egyre kevésbé bíznak vevőikben, és sűrűbben kérnek előrefizetést.  A számlákat a legnagyobb arányban a közigazgatás, védelem, a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a bányászat, kőfejtés területén egyenlítik ki időben. A papíriparban és az építőiparban a legkisebb a határidőn belüli számlakiegyenlítési arány, ahol a 40 százalékot sem éri el az időben fizetett számlák aránya.

21 napos átlagos késedelem több mint 50 napos pénzhez jutási időt eredményez

Az átlagos fizetési határidő minimálisan csökkent az elmúlt időszakban Magyarországon. Míg 2008-ban 31,2 nap volt, addig az elmúlt időszakban már csak 30 nap. A csökkenés annak is köszönhető, hogy a válság hatására egyre több cég szigorította a fizetési feltételeket és csak rövidebb fizetési határidőket engedélyezett. A fizetési határidők csökkenése mellett az átlagos fizetési késedelem 2008 óta nőtt, miközben 2009 óta 21 nap körüli szinten stabilizálódik. A legmagasabb a fizetési késedelem az ingatlanügyletek (42 nap), papíripar (31,6 nap), építőipar (29,5 nap) területén.

A papíriparban a magas fizetési határidő és a nagy késedelem átlagosan 83 napos pénzhez jutási időt jelent egy utalásos számla kiállításakor, ami már jelentős cash flow problémákat okozhat. Ezt a problémát ismerte fel és kívánta orvosolni a Szilágyi Jenő a Papyrus Hungária Zrt. Közép-Európai regionális pénzügyi igazgatója, aki a fizetési késedelmek drasztikus csökkentését célozta meg annak érdekében, hogy a vállalat likviditási helyzete javuljon, a leírási veszteségek csökkenjenek. A vállalat nemcsak külső információkat és fizetési tapasztalatokat, hanem saját gyűjtött fizetési tapasztalatokat, belső vevőminősítést is felhasznál kockázatkezelésében. A módszerrel egy év alatt sikerült a lejárt nettó tartozások arányát 35 százalékos szintről 7 százalékra csökkenteni úgy, hogy közben a vevők egyéni igényeit maximálisan figyelembe vették és velük együtt találták meg az ehhez az eredményhez vezető utat. Ez egy kőkemény, kitartó együttműködés eredménye, amire nemcsak a Papyrus, hanem a vevőik is büszkék. Az iparág főbb szereplőivel való összefogás és a fizetési tapasztalatok megosztása hozzájárult ahhoz, hogy ilyen mértékű javulást értek el. A kezdeményezésnek a kockázat csökkenetésén és cash flow javításán túl, piacnevelő hatása is van, mivel a késedelmesen fizető vevők együttműködve hosszú távon rávehetők, hogy változtassanak fizetési szokásaikon. Ehhez azonban, hogy ez jól működjön először meg kell teremteni az üzleti alapját, ami elengedhetetlen, hogy a program sikeres legyen.

Extrém késések és a bedőlési arányok együtt nőnek

Az extrém 90 napos késedelmek aránya az elmúlt időszakban nőtt, ami sok esetben a fizetésképtelenség felmerülése utal. A fizetési tapasztalatok egybevágnak vágnak a magyar cégek bedőlési arányának növekedésével, mivel a bedőlési arány (felszámolási eljárások és csődeljárások működő cégekre vetített részaránya) az elmúlt három év alatt 2 százalék körüli értékről 3 százalék fölé nőtt, és az elmúlt 12 hónapban már elérte a 3,18 százalékot. Az 90 napos késések aránya 1,58 százalék volt 2008-ban, az elmúlt 12 hónapban pedig már 1,7 százalék. Nem meglepő módon a legnagyobb az extrém késések aránya az építőiparban, az ingatlanügyletek területén és a papíriparban.

Új irányok a kockázatkezelésben

A számokból látszik, hogy egy megalapozott üzleti döntés meghozatalakor már nem elég csupán alapvető céginformációkra hagyatkozni. Egy átfogó kockázatkezelési döntéshez az elmúlt években kiderült, hogy a lehető legtöbb minőségi információra célszerű támaszkodni. Kelet József elmondta, hogy a D&B a minél egyszerűbb információhoz jutást, a fizetési morál jobb irányba terelését és a gazdaság átláthatóságának javítását azzal is szeretné elérni, hogy a DUN-Trade® programban való részvétel ingyenes, és a résztvevő vállatok teljesen ingyenesen juthatnak hozzá a vevőtörzsükre vonatkozó, rendszerezett fizetési információhoz. Az adatok segítségével kockázatkezelésüket, követelésbehajtásukat gyorsabbá, költséghatékonyabbá és átláthatóbbá tehetik. Ezen túl természetes olyan stratégiai döntéseket is hozhatnak, hogy egy-egy tartósan rosszul fizető partnerükkel a jövőben nem kívánnak üzleti kapcsolatot létesíteni, sőt akár feketelistákat is összeállíthatnak a rosszul fizető szereplőkről.