Bajban a gépjármű-kereskedelem: romlik a fizetési morál

Nem meglepő módon az országos 3,29 százalékos fizetésképtelenségi átlagnál  jóval magasabb a keresletcsökkenés által kiemelkedően sújtott gépjármű-kereskedelem és –javítás iparág bedőlési aránya. A cégszámra vetített fizetésképtelenségi arány ebben a szektorban ugyanis 4,45 %, áll a Bisnode csoporthoz tartozó, Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzésében. Az elmúlt időszakban sajnos a fizetési késedelem is jelentősen megemelkedett az iparágban, ami arra utal, hogy a szereplők egyre nehezebben törlesztik adósságaikat.

A gépjármű-kereskedő és szervizelést végző cégeket érdemes elkülöníteni egymástól, mert élesen más sajátosságokkal rendelkeznek. A használt gépjármű-kereskedőket kevésbé érintette a válság, mint a új gépjárműveket fogalmazó márkakerekedéseket. A privát szervizcégek, vagy akár a „feketéző” autójavítók előnyben vannak a márkakereskedő javítóüzemeivel szemben, mivel az autósok a szervizköltséget is a lehető legalacsonyabban akarják tartani még akkor is, ha ez a minőség rovására megy.  A gazdasági helyzet igazán nagy vesztesei ebben a szektorban tehát az új gépjármű-kereskedők voltak.  Az új autóértékesítők közül talán csak a luxusautó kereskedők forgalma nem esett vissza drasztikusan. Gablini Gábornak, a GÉMOSZ elnökének nyári sajtótájékoztatója szerint 2007-ben még több mint 200 ezer gépjárművet adtak el Magyarországon; és az autókereskedők akkor még arra számítottak, hogy évi 300 ezerre is nőhet az értékesítés. A válság hatására azonban 2010-re 52.661-re csökkent az értékesített új autók száma, azaz gyakorlatilag negyedére(!) esett vissza a kereslet, ami veszélybe sodorta a gépjármű-kereskedőket. Új autót ma magánszemélyek alig vesznek, az értékesítés zöme céges flottaértékesítésekből származik. A szigorodó hitelfeltételek sem kedveztek az autóértékesítésnek. Míg korábban az átlagos önerő 30 százalék, az átlagos futamidő új autó esetében 7,5, használtnál 5,5 év volt, mára  az átlagos önerő 40 százalékra nőtt, az átlagos futamidő pedig másfél évvel csökkent. A márkakereskedések nehéz helyzetét tetézi, hogy költségtakarékossági okokból már nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek is sokszor a márkakereskedőn kívül oldják meg a gépkocsik szervízelését. A szervízdíjak húzhatnák ki a kereskedőket a bajból, de  ehelyett a tendenciák inkább a feketegazdaság erősödését segítik.

Az elmúlt egy évben valamelyest – 4,54 %-ról 4,45 %-ra  - csökkent a gépjármű-kereskedő és -javító cégek fizetésképtelenségi aránya, de még mindig jóval a magyarországi átlag fölött van. Ráadásul a minimális csökkenés sem a javulás jele. Az első nagy fizetésképtelenségi hullám már megvolt, de új bedőlési dömping várható az iparágban. Számos nagy szereplő magas eladósodottsággal küzd, és hitelekkel finanszírozták felhalmozódott és nehezen mozgó készleteiket is. A kereskedők körében a cégek felénél 100%-nál magasabb az eladósodottság mértéke.  A negatív jövőképet valószínűsíti, hogy az elmúlt fél évben az iparágban a végelszámolások aránya jelentősen emelkedett. Míg 2010 második félévében naponta átlagosan kicsit több mint 1 iparági szereplő szűnt meg saját maga által kezdeményezett bezárással (azaz végelszámolással), addig ma naponta 2,5 céget zárnak be így. Keleti József, a Bisnode csoporthoz tartozó D&B ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gépjármű-kereskedelem és szerviz a 6. legnagyobb bedőlési arányú iparág, amit az építőipar és az építőiparhoz kapcsolódó szektorok, a textilipar és logisztika előz meg csak. Egy iparág teljesítményéből azonban nem szabad az összes szereplőre nézve általánosítani, mivel vannak biztonságosan működő vállalkozások is a szektorban. Üzleti kapcsolat kialakításakor többnyire nem tudhatjuk, hogy éppen megbízható vagy a bajban lévő gépjármű-kereskedő, vagy szervizcéggel tárgyalunk, ezért minden esetben szükséges a szektor szereplőinek megbízhatóságát alaposan megvizsgálni, és az összes fellehető információra támaszkodni. Az iparágban a fizetésképtelenné váló és rizikós cégek az átlagnál nagyobb arányban találhatók meg, így Keleti József a gépjármű ipar tekintetében kiemelkedően alapos kockázatkezelést javasol.

A rossz gazdasági kilátások ellenére havonta több cég alakul az iparágban, mint amennyi felszámolással, végelszámolással vagy csődeljárással megszűnik. Az azonban egyértelműen látszik, hogy a két szám közelít egymáshoz, sőt májusban gyakorlatilag megegyezett az új cégalapítások és a bezárások száma. Így is közel 20 ezer cég (a magyar cégek 3,5 százaléka) szeretne megélni a gépjármű értékesítésből és -javításból, ami a szignifikánsan lecsökkent kereslet miatt meglehetősen magas szám. 

A megugró végelszámolási számon kívül az iparágra jellemző fizetési késedelmek tendenciája is aggasztó, ugyanis a 2010-es átlagos késedelemhez képest több mint 3 nappal (16,7 napra) nőtt az iparágban tevékenykedő cégek késedelme. A D&B DunTrade fizetési tapasztalat-rendszeréből látszik, hogy a szektor szereplői az összes cégnél kevesebb, 25 nap körüli fizetési határidőt kapnak partnereiktől. Az a körülmény,  hogy ebben az iparágban a cégeknek a magyarországi átlagnál  – ami 30 nap körül mozog -  5 nappal korábban kell átutalásos számláikat kiegyenlíteni, a beszállítók bizalmatlanságára utal. Mivel az iparág nehéz helyzete nyilvános, ezért a partnerek is az átlagosnál szigorúbb fizetési feltételeket követelnek meg, ami további nehézségeket okoz a már most is nagyrészt bajban lévő iparágban. A gépjármű-kereskedelemben tevékenykedő cégekkel kapcsolatban a D&B is alaposabb kockázatkezelést, utólagos fizetés esetén a cég kockázatossági mutatószámainak, fizetési szokásainak részletese vizsgálatát, hitellimit felállítását, és akár előleg igénylését javasolja. Sajnálatos módon a gépjárműipar még az idén biztosan nem fog kilábalni a válságból, és az adatok azt mutatják, hogy több évet is várni kell a szektor fellélegzésére.